.

Hát kurva szomoru vagyok. ezek szerint mégsem értem meg a legjobb bnőmet de ő se engem. egyébként itthon vok végre. jol éreztem magamat - többé kevésbé - de hiányzott már az itthoni élet. tegnap kurva nagyot veszekedtem ricsivel mert én voltam a hibás h emi nem jött össze vele... és ami nagyon de KIBASZOTTUL rosszulesett és fáj azaz, hogy emi nem vállalta fel h ő nem akart vele találkozni, vagy nem lenne ricsivel őszinte mert az komplikáciot okozna... nem, hanem nekem kell magyarázkodnom a ricsinek h miért nem hagytam őket kettesben! és hogy amikor veszekedtünk akkor ki sem állt értem emi... nagyon nagyon nagyon bántott.. neki egy szavába se kerül és kiállok mellette... én így h kérleltem, így sem sikerült. hát jó, több ilyen nem lesz... hagyom h csináljon a ricsivel azt amit akar - gondolom én leszek a szar mert lebeszéltem emit arról h ne találkozzon vele!!!. És nikiből is elég volt. az egész faszom társaságból elég volt! Niki így meg ugy elhívta emit beszélgetni, mi egyedül maradtunk japival fázva a lépcsőaljban... niki telefonon felhívja emit és 20perceket meg félórákat beszélgetnek... ricsi 5 napig ott dekkolt nálunk és eminek is elege volt DE ezért is csak én lettem lebaszva, h csak engem zavart h ő ott van... áhh, szoval ez kész.

Nagyon ideges, szomoru, csalodott, elveszett, lecseszett, síros és depresszios vagyok - köszönet a felsoroltaknak. Nem szolok én már bele semmibe, mindenki bassza el ugy az életét ahogyan akarja. Én meg maradok szar barátnő... bezzeg a nikikee... ő aztán bnő a javából ;)

na szopjatokle.